Az 1941. évi dunai jeges ár Kalocsai történései
A 80 évvel ezelőtti eseményre emlékezünk az akkori Kalocsai Néplap írásaival, valamint helyszíni fotókkal, melyeket Gábor Lajos és Dinnyés Sándor készítettek.
A dunai jeges ár következtében Apostagnál négy helyen átszakadt a gát, a víz elöntötte a Duna vonala és a Dunavecse – Szabadszállás – Fülöpszállás – Kiskőrös – Baja menti vonal közé eső területeket.
Már csak néhányan vannak közöttünk, akik emlékezhetnek rá és talán sokkal többen, akiknek még mesélték az akkori eseményeket. Most fotókon és korabeli újságcikkeken keresztül mindenki megismerheti.
„hogy fecseg a felszín, hallgat a mély.”
Régi árvizek Kalocsán és vidékén
A Duna jégvizes kiöntései
A Duna a kalocsai anyakönyvek tanúsága szerint majdnem minden harmadik esztendőben kisebb vagy nagyobb árvizeket hozott Pestvármegyére, Sárközre és Kalocsa vidékére. A legnagyobb árvizek voltak 1838-ban, 1862-ben, 1871-ben és 1876-ban. A kalocsai védgát fennállása óta 1891-ben és 1941-ben okozott nagyobb károkat. Kalocsai Néplap 1941. március 8.
Düledező házak
A kalocsai Gödrökben levő házak minden esztendőben ki voltak téve a tavaszi áradás rongálásának. Az idei nedves esztendő s a múlt héten megindult olvadás több házat összeomlással fenyeget. A hatóság egyre-másra kilakoltatja a házak lakóit. Többnyire szegény zsellérek ezek, akik számára a télvíz idején kell lakásról gondoskodni…
Félünk a tavaszi nagy olvadástól. A kutakban szokatlanul magasan áll a víz. A picékben is feltört a talajvíz, még ott is, ahol soha máskor ez meg nem történt. Résen kell lennünk a veszéllyel szemben!” Kalocsai Néplap 1941. február 1.
Lapzártakor jelentik:
43 ház vált lakhatatlanná Kalocsán
… Egymás után érkeztek a jelentések, különösen a Gödrökből, a sövényfalas és vertfalas házak összeomlásáról, megrepedéséről. Dr. Mócsy István h. polgármester és Grósz Pál műszaki tanácsnok, több ízben is helyszíni szemlét tartott a veszélyeztetett házaknál és ennek során egy hét alatt megállapították, hogy 43 ház vált lakhatatlanná és intézkedtek az ott lakó 53 család, összesen 229 személy beszállásolás útján az üresen álló lakásokban való elhelyezéséről. Kalocsai Néplap 1941. február 1.
A következő híradások 1941. február 15-én jelentek meg az újság hasábjain. A lap címoldalán olvashatjuk a következőket:
„a Duna csak folyt”
A legnehezebb három nap főbb eseményei:
1941. február 18.
A solti síkságon végighömpölygő árvíz elérte Kalocsa határát. A Foktői utat és a vasúti töltést jelölték ki a védelem fő vonalának, ahol már két nappal korábban megkezdték a nyúlgát építését, valamint nyúlgátat építettek a mai autóbusz pályaudvar mögött is.
február 19.
A negyvenszállási Árpásnál áttörte a víz a vasúti töltést, a Foktői úti eltömött hidat pedig kifordította helyéből, így a szakadásokon átömlő víz körbefogta Kalocsát. A Fajsz közelében összeállt jégdugó 3,5 m magasan felduzzasztotta a Duna vizét. A légierő 30 nehéz bombával bombázta szét a jégtorlaszt. A megindult jég, azonban a Sió torkolata alatt megállt és visszaduzzasztotta a vizet.
február 20.
Kalocsán tetőzött az árvíz.
Legelőször a Rokkanttelep déli része került víz alá. A negyvenszállási őrháznál történt áttörés vize nagy részben Drágszél felé, másik jelentős része Kalocsa felé vonult…
Az áradás a Kapisztrán utcát félig elborította. Onnan a Csajda felé vonult, s annak medrét teljesen kitöltötte. Az új iskola és a gazdasági iskola termei adtak szállást a menekülők holmijainak. Ezeket az áradat nem öntötte el.
A Bürgerkert a foktői hídnál történt szakítás következtében rövid néhány óra alatt került az áradat körébe. A Vajas felé néző sort fél óra alatt elborította az áradat… Alig múlt el egy óra, az első ház hatalmas recsegéssel omlott össze.
Az Ármentesítő Társulat házai mentesek maradtak, de a Híd utca folytatásán Gábor Lajos házát, Ullmann-féle házat és annak folytatását közel 2 méter mély víz árasztotta el. A rombolás képe elborzasztó…Kalocsa magasabb helyeit nem fenyegette közvetlen veszély. Nagy veszélyben vannak még most is a Katona István utcától kezdve az észak-keletre eső utcák, mondhatnánk a város legnagyobb része. Szerencse, hogy a déli oldalon levő gát, amelyet hihetetlen gyors ütemben erősített meg a sok száz munkáskéz, keményen tartotta magát. A Gödrökbe valójában nem került az áradás vize, hanem a talajvíz öntötte el. A mai nappal (március 1.) már 79 ház omlott össze és még 130 ház került olyan állapotba, hogy beomlással fenyeget. De további 250 házat fenyeget a talajvíz magassága. Kalocsai Néplap 1941. március 1.
„úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedt el
minden hullám és minden mozdulás”
Mindenki talpon volt és segített a védekezésben, a károk enyhítésében, a bajba jutottak megsegítésében. A Néplap március elsején így írt erről:
A diákság: Az ifjúság lelkes részvétele minden munkában, itt is, könnyekig megható volt! Nemcsak a fagyos vízben csaknem derékig gázoló diák emléke marad meg előttünk, de a bútorokat hordó, kisgyermekeket cipelő, a düledező házakról a cserepet leszedő diák kitörülhetetlen emlékként áll a kalocsaiak előtt…
A papság: A papság is felfogta kötelességét és azonnal szolgálatra jelentkezett.
Az iparosok: Ők is ott voltak mindenütt, ahol segíteni, védeni, feszülő erővel dolgozni kellett.
A tűzoltók és a katonák: életet s vagyont mentettek mérhetetlen értékben.
A munkásosztagok: Munkásosztagosok! Köszönő szó száll mindenki felé, aki megragadta az ásót, lapátot, csákányt, döngölőt. Nagyot cselekedett az, aki közel két hete állandóan a gátakra vonult.
A leventék: Fáradhatatlanul úsznak a hullámokon csónakjukkal a leventék is.
Ármentesítő Társulat: Óriási feladat hárult rájuk, melyet megfeszített erővel végeztek.
Légoltalmi Liga: a veszélyeztetett területek kiürítési előkészítését, … a kiürített területeken gazdátlanul maradt házak őrizetét szervezték meg.
A munka névtelenjei: akik névtelenül, vezérség nélkül teljesítették kötelességüket a város lakóinak élet- és vagyonbiztonságának érdekében.
Hatalmas károkat szenvedett el a város és az itt élő lakosság is. A március 1-i lapszám szalagcímei erről árulkodnak.
„zavaros, bölcs és nagy volt a Duna”
A folyó tetőzése után gyors ütemben megindulnak a vízvédelmi és csatornázási munkálatok, valamint a károk felszámolása után az újjáépítés is.
… az árvíz a Duna medrének elzátonyosodása következtében öntötte el a folyam környékét. Az újabb árvízveszély elkerülése érdekében a folyammedret kotorni kell, új magas gátakat kell építeni és télidőben jégtörő hajóknak kell járniok. A károk összeírása folyamatban van. A hozzávetőleges számítások szerint a Duna-Tisza közén a lakóházak ötven-hatvan százaléka esett a talajvíz áldozatául. Kalocsai Néplap, 1941. március 8.
„A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai”
A virtuális kiállítást készítette: Marosi Mária múzeumpedagógus
Feltöltötte: Péteri Dénes múzeumi adattáros