Nyitvatartás

Viski Károly Múzeum Kalocsa

november 1. - március 14. között Zárva
március 15. - május 14. között
szeptember 16. - október 31. között
Vasárnap és hétfõ kivételével 9-17-ig
május 15. - szeptember 15. között
Hétfő és kedd kivételével 9-17-ig

A zárvatartás ideje alatt kizárólag előre bejelentett csoportokat fogadunk.

Belépők: 500 Ft-felnőtt; 250 Ft-diák, nyugdíjas;
További információ a muzeális intézmény látogatóit megillető kedvezményekről.

1000 Ft-magyar nyelvű tárlatvezetés (előzetes bejelentkezés alapján),

3000 Ft-szakmúzeológus tárlatvezetés (előzetes bejelentkzés alapján)
(magyar, angol, német, nyelvű gépi vezetés ingyenes);
300Ft-német és angol nyelvű szöveges idegenvezető kölcsönzése

1000Ft-fotójegy; 3000Ft-videójegy; Családi nap: nyári szezon - vasárnap; tavaszi, őszi szezon - szombat

Városi Galéria Kalocsa

A Városi Galéria az időszaki kiállítások ideje alatt látogatható. Aktuális időszaki kiállítás megtekintése.

április 1. - szeptember 30. között Hétfő kivételével 10-12-ig és 14-17-ig
október 1. - március 31. között Vasárnap és hétfő kivételével 10-12-ig és 14-17-ig

A Városi Galéria kiállítása ingyenesen látogatható.

Kalocsai Képtár

március 15. - október 31. között Vasárnap és hétfő kivételével 13-17-ig
november 1. - március 14. között Zárva

Belépők: 500 Ft-felnőtt; 250 Ft-diák, nyugdíjas.

Nicolas Schöffer Gyűjtemény

március 15. - október 31. között Kedd, csütörtök, szombat: 10-17-ig
Szerda, péntek: látogatói ügyelet, előzetes bejelentkezés szükséges
Vasárnap, hétfő: zárva
november 1. - március 14. között Zárva

Schöffer Gyűjtemény jegyárak

Közös kombinált jegy

1 jegy. 4 kiállítás. 2 áráért!

Kérje kedvezményes, kombinált jegyünket! Két belépő áráért négy kiállítást tekinthet meg: Viski Károly Múzeum Kalocsa, Nicolas Schöffer Gyűjtemény, Városi Galéria, Kalocsai Képtár

Teljes árú (felnőtt) kombinált jegy: 1000 Ft
Kedvezményes (diák, 70 év alatti nyugdíjas) kombinált jegy: 500 Ft

(A kombinált jegy az első érvényesítéstől számított 3 napon belül használható fel.)

kombinaltjegyplakat kicsiweb

Életrajz - Gábor Lajos, r.

Gábor Lajos, r. (1886. október 7. Kalocsa-Résztelek - 1947. január 25. Bp.): festőművész, múzeumigazgató. - A Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede növendéke. Portréfestő. - A kalocsai népművészet felfedezője, propagálója, terjesztője. A Kalocsán már elfelejtődött népmű-vészetet a szállási író- és pingálóa-sszonyokkal újjáéleszttette. 1928. június 6-án két képet adományozott a városnak azzal a céllal, hogy megteremtse a néprajzi és régészeti témájú városi múzeum alapjait. Hosszas csatározás után, 1932. június 2-án nyitották meg a múzeumot a városháza folyósóján.
A múzeum első igazgatója lett (1932-1944). Gazdag népművészeti anyagot halmozott fel a kicsiny múzeumban, mely a háború viszontagságai alatt szétszóródott, elpusztult. Kujáni Ferenc, a Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egyesület elnöke a Népművészeti Osztály vezetésével bízta meg (1930-1944). Ennek keretében szervezte a kalocsai Gyöngyösbokrétát, s megszervezte a népművészeti árutermelést. Javaslatára nyitották meg 1936. június 7-én a Népművészeti Házat. Sokat fáradozott a kalocsai idegenforgalom elindításával. A filléres vonatokat fogadó vasútállomást tervei alapján építették át, kalocsai népművészeti motívumokkal díszítették. Festészetében és írásaiban is a kalocsai népművészet és népszokások megőrzéséért fáradozott.

- A magyar fajiság felsőbbrendűsége, a népművészet ősisége propagálásának céljával indította el a Magyar népművészet című népművészeti, néprajzi és szépirodalmi folyóiratát (1939. márc. 1. - 1944. okt. 1.).
Népművészeti és társadalmi témájú írásai renndszeresen jelentek meg a Kalocsai Néplapban (1926-1944) és a Kalocsai Újságban (1936-1944). - A kalocsai városi tanács utcát nevezett el róla (1971). A kalocsai múzeum megnyitásának 65. évfordulóján (1997. jún. 2.) emléktáblát helyezett el a Kalocsai Múzeumbarátok Köre a részteleki szülőháza falán, valamint a Viski Károly Múzeum bejáratánál.
F.m.: Csaba vezér unokái. Világháborús emlékezések (Kalocsa, 1932); Kalocsa és vidéke népművészete (Kalocsa, 1932); Kalocsa-vidéki népművészet és népszokások. 3. bőv. kiad.
(Kalocsa, 1938).
Irod.: Romsics Imre: Kalocsa népművészete (Homokmégy. Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. Homokmégy, 1998. 371-448), Romsics Imre: A kalocsai Viski Károly Múzeum (Magyar Múzeumok 1998/1. 21-23.), Romsics Imre: Gábor Lajos (Magyar múzeumi arcképcsarnok.
Bp., 2002. 295.).

A múzeum története

kiallitas nepek 4A Viski Károly Múzeum jogelődjének a városháza folyosóján 1932-ben létrejött muzeális gyűjteményt tekinthetjük. Hosszú évek vitái után az új polgármester, Antalffy Sándor is pártfogásába vette a kalocsai múzeumügyet. Megalakították a Városi Múzeum Bizottsága nevű civil szerveződést. Három személy lelkesedése és buzgolkodása mozgatta az ügyet, nevezetesen: dr. Kujáni Ferenc kanonok, a Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egyesület elnöke, Antalffy Sándor polgármester és r. Gábor Lajos festőművész, a Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egyesület Népművészeti Osztályának vezetője. A város 1931. október 5-i rendkívüli közgyűlése a múzeum elhelyezésének céljából átengedte a vegyvizsgáló állomás elköltözésével megüresedett helyiségeket a városháza folyosóján. Az 1932. március 20-i városi közgyűlés a Városi Múzeum Bizottsága kérésére ideiglenes jelleggel engedte át a tervezett kiállítás céljára a városháza főbejáratától balra lévő folyosót. Ez a folyosórész maradt véglegesen - a kalocsai múzeum történetének első és második korszakában - a múzeum kiállításainak a helye. A kiállító-helyiség biztosítása után felgyorsultak az események, majd 1932. június 2-án csütörtökön, 16 órakor nyitotta meg dr. Horváth Győző püspök, a Városi Múzeum Bizottsága elnöke Kalocsa első múzeumát. A nagyrészt Gábor Lajos festőművész által gyűjtött múzeumi anyag a II. világháború alatt szétszóródott, elpusztult. Csupán néhány darabot őriz a Viski Károly Múzeum ebből a korszakból, mely tárgyak - ritkaságuknál fogva - féltett kincsei a kalocsai múzeumnak. A Gábor Lajos által gyűjtött majd szétszóródott múzeumi anyag egy részét a múzeum újjászervezése során kaptuk ajándékba és vásároltuk vissza magánszemélyektől.

A városi gyűjtemény újjászervezését 1949. augusztus 9-től Laszczik Ernő nyugalmazott tanítóképző intézeti igazgató végezte el. Az országos szervek többször szorgalmazták a múzeum végleges elhelyezését, de Laszczik Ernő lankadatlan fáradozásai ellenére is minduntalan meghiúsultak a tervek. Először az érseki Jószágkormányzóságot jelölték ki múzeumnak. Laszczik Ernő az átadott ingatlan kulcsaival a kezében készülődött a költözködésre, de a legutolsó pillanatban az orosz hadsereg megszállta és elfoglalta az épületet. A kudarc elkedvetlenítette a kalocsai múzeumügy harcosait. Később a Főszékesegyház és a Zárda közötti kanonoki lakóépületet jelölték ki múzeumnak, de többszöri tárgyalás után ezt is más célra engedték át, így a városi múzeum a városházán maradt. Az államosítás így a régi helyén találta a kalocsai múzeumot.
Az államosított Tóth Mike féle ásványtár a többi gimnáziumi gyűjteménnyel együtt a múzeum tulajdonába került, de helyhiány miatt kiállításukra nem kerülhetett sor. Laszczik Ernő halálával (1955) megrekedt a kalocsai múzeum ügye. Az 1960-as évek elején önálló intézményi jellege is megszűnni látszott, amikor is a gimnáziumi szertárakba költöztették a múzeumi anyagot. Változás 1963 áprilisában következett be, amikor a gyűjtemény a Megyei Tanács kezelésébe került. Ekkor a gimnázium földszintjén 3 helyiséget jelöltek ki múzeum céljára, ahol néprajzi kiállítást rendeztek. A múzeum vezetőjévé Pécsiné Ács Sarolta nyugalmazott tanítónőt nevezték ki, aki a Megyei Múzeumigazgatóság anyagi bázisával gyarapította a kis múzeum tárgyi anyagát.
A Városi és a Megyei Tanács 1970-ben határozta el a kalocsai néprajzi-helytörténeti gyűjtemény önálló tájmúzeummá fejlesztését. Első lépésként Dr. Bárth János múzeológust nevezték ki igazgatóvá. Határozat született arról, hogy a Belvárosi Iskolát 1970. november 1-én múzeumi célokra átadják. Az iskola 1971 májusában költözött el, csak ezután rendezhették meg az első állandó kiállítást. 1977 februárjában a Városi Tanács átadta az épület földszinti helyiségeit és egész telkét, így végleg múzeumi tulajdonná vált az ingatlan. Az 1971. évet követő időszakban a Viski Károly Múzeum egyre terjeszkedett, jelentős mértékben gyarapította gyűjteményeit, s igen gazdag múzeális anyaggal rendelkező tájmúzeummá vált.

1993. április 1-től Romsics Imre, a homokmégyi - a valamikori kalocsai jobbágyok leszármazottja - születésű néprajzkutató múzeológus az intézmény igazgatója. Ebben az időszakban a régészeti-, a néprajzi-, a történeti dokumentációs-, az adattári-, a fotó- és a könyvtári gyűjteményeink jelentős mértékben gyarapodtak. Hosszú fáradozás és küzdelem után 1995-1997 között - három ütemben - felújítottuk a múzeum épületének homlokzatát, tetőhéjazatát és pincéjét. 2003-ban felújítottuk, európai színvonalúra alakítottuk belső tereinket, kiállításainkat. A 2000-2004 közötti átalakításokkal a végsőkig kihasználtuk raktáraink befogadóképességét. Gyűjteményeink kinőtték a rendelkezésünkre álló épületet, ezért 2003-2004-ben egy új épületszárnyat terveztettünk. Keressük a beruházás lehetőségeit.

Életrajzok:

Életrajz - Gábor Lajos, r.
Életrajz - Laszczik Ernő
Életrajz - Pécsiné Ács Sarolta
Életrajz - Dr. Bárth János
Életrajz - Romsics Imre

Életrajz - Laszczik Ernő

Laszczik Ernő (1883. január 4. Előszállás, Fejér vm. - 1958. június 27. Kalocsa): tanár, tanítóképzőintézeti igazgató, múzeumigazgató. - A kalocsai tanítóképzőintézetben végzett 1902-ben. Magyar, történelem, földrajz szakos képesítést nyert Budapesten az Apponyi-kollégiumban (1902-1907). - A Polg. Isk. Tanárképző Főiskola segédtanára, majd 1908-tól a nagyváradi kir. kath. tanítóképző rendes tanára. Az iskola megszüntetése után menekülnie kellett a megalkuvás nélkül való kemény magyarsága miatt. 1927. szeptember 1-én nevezték ki a Kalocsai Római Katolikus Tanítóképzőintézet tanárává. Neveléstan, tanítás, tanítási gyakorlat, előkészítő, pedagógiai gyakorlat, hegedű, zenekar, hospitálás, később mindennapi kérdések és tanítói hivatás tantárgyakat tanított.
A pedagógiai szertár (1927-től) és a zeneszertár (1931-től) őre. A tanítóképzőintézet igazgatóhelyettese (1938 dec. 23-tól), majd igazgatója (1940. máj. 1. - 1948. jún. 16.?). 1949. augusztus 9-én nevezték ki a szétzilálódott kalocsai múzeum igazgatójává. Régi helyén, a városháza kicsiny folyosóján kezdte újjászervezni a gyűjteményt. Mindent elölről kellett kezdenie. Nagyformátumú terveket szőtt, a város összes kultúrkincsét egy múzeumban szerette volna bemutatni. Céljai megvalósításához az államosított egyházi épületek közül igyekezett megszerezni egyet. A kijelölt épületek mindegyikét az orosz hadsereg foglalta le. A kudarcok sorozatában elfásulva, súlyos betegen hagyta el a múzeumot 1956 januárjában. Halálával a múzeum elvesztette önálló intézményi jellegét, gyűjteményét a városháza pincéjében helyezték el, majd a gimnázium szertáraiba szórták szét. - Pedagógiai írásait a tanítóképzőintézet évkönyveiben, közéleti írásait a Kalocsai Néplapban közölte. A Kalocsai Néplap főszerkesztője (1939. máj. 10-től), majd felelős szerkesztője és felelős kiadója (1939. nov. 11. - 1942. jan. 17.). - A Tanítóképzőintézeti Tanárok Orsz. Egyesületének választmányi tagja, a Magyar Gyermektanulmányi Társaság tagja, a kalocsai növendékpapság Szent Ágoston Egyletének tb. tagja, az Orsz. Frontharcos Szöv. kalocsai Főcsoportjának elnöke, a Katolikus Kör világi elnöke, Körzeti Iskolai felügyelő, a kat. középisk. tanárok fegyelmi tanácsának tagja, az Orsz.. Kat. Kántorszöv. kalocsai egyházmegyei szervezetének tiszteletbeli elnöke.
F.m.: Tanítási és nevelési gyakorlatok (Értesítő az 1933-1934. iskolai évben. Kalocsa, 1934. 2-7.); Az Önképzőkör mai feladatai (Értesítő az 1936-37. iskolai évben. Kalocsa, 1937. 3-16.); Katonás nevelést (Évkönyv az 1938-39. iskolai évről. Kalocsa, 1939. 6-12.).
Irod.: Romsics Imre: A kalocsai Viski Károly Múzeum (Magyar Múzeumok 1998/1. 21-23.). Romsics Imre: Laszczik Ernő (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. 544-545.).

Kalocsai Múzeumbarátok Köre

1987. április 8-án alakult meg a Kalocsai Múzeumbarátok Köre azzal a céllal, hogy egyesítse a múzeum támogatóit. 1997. március 10-én 22 taggal alakult újjá a kör. A szervezeti problémák és zavarok után a 2000. február 9-i közgyűlés rendezte -- remélhetőleg véglegesen -- a kör ügyeit. Jelenleg 143 tagja van a Körnek, ezzel Kalocsa legnagyobb civil szervezete.
Alapszabályban meghatározott célja: "A Kör a kalocsai Viski Károly Múzeum barátait, támogatóit egyesíti. Tagjai a múzeum legfontosabb társadalmi bázisát alkotják. Összefogja a helyismereti kutatókat, a múzeumi tudományok művelőit, az e tudományok iránt érdeklődőket és a helyismereti kutatások támogatóit elősegítőit."

Feladatait öt pontban határozta meg:

  1. Kulturális örökség megóvása és kulturális tevékenység.
  2. Műemlékvédelem és természetvédelem.
  3. Tudományos tevékenység, kutatás.
  4. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.
  5. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.

Saját tagságán kívül keretet ad -- alapszabály szerint -- a Kalocsai Népművészeti Egyesület és a Katona István Társaság tagjainak, s egyesíti a Kalocsai Városvédő Egyesület tagságát is.
Szervezője és mecénása a kalocsai könyvkiadásnak. Az önálló kötetek mellett három sorozatot tart fenn: Kalocsai Múzeumi Értekezések, Kalocsai Múzeumi Közlemények, Kalocsai Múzeumi Kiskönyvtár.
Az ismeretterjesztő és tudományos előadások szervezője, ezzel a tudományos közélet színtere.
Egyéb, a könnyed kikapcsolódásra is alkalmat adó rendezvényei a közösséggé kovácsolódás eszközei.
A tradicionális értelemben vett polgári mentalitás újjáalakulásának a színtere.
A tagok a kalocsai társadalom mértékadó személyiségei, ezért a Kör nagy hatással van a köztudatra.

A Kalocsai Múzeumbarátok Köréről bővebben lásd: www.muzeumbaratok.hu

Életrajz - Pécsiné Ács Sarolta

Pécsiné Ács Sarolta (1904. szeptember 8. Köbölkút - 1986. október 31. Baja): tanító, múzeumigazgató. - A hódmezővásárhelyi tanítóképzőben végzett. - Kalocsára kapott tanítói kinevezést 1922-ben. A Szőlők, az Újváros, majd az Eperföld elemi népiskoláiban tanított. Az államosítás után az Ének-Zenei Általános Iskolába helyezték.Az önálló intézményi jellegét vesztett Viski Károly Múzeum újjászervezője, igazgatója (1963-1970), majd munkatársa. Múzeumi munkásságában a fő hangsúlyt a néprajzi, elsősorban a népművészeti gyűjtemény gyarapítására helyezte.A rendkívül gazdag és változatos textílgyűjtemény megteremtője.Megrendezte az első állandó jellegű kiállítást a gimnázium épületében elkülönített három helyiségben.
Számtalan kiállítást rendezett külföldön. Néprajzi kutatásait a két kiadást megért Kalocsa népművészete és a Népi gyermekjátékok Kalocsa környékén című kötetekben jelentette meg. - Néptanító volt. Kalocsára költözése után elkezdte gyűjteni a parasztság kultúrális örökségét. Korán bekapcsolódott a Gyöngyösbokréta mozgalomba, ahol felfigyeltek szervező képességeire és gyűjtéseire. Megalakította a Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egyesület (TINÓ) felnőtt tánccsoportját. 1967-ben alakította meg Tóth Ferenccel a Kalocsai Népi Együttest, melynek első vezetője lett (1967-1978). 1974. okt. 31-én vehette át Bács-Kiskun megye művészeti díját. 1975. ápr. 3-án Kalocsa díszpolgára lett. 1997. aug. 20-án megkapta Kalocsa város művelődési díját (posztumusz). - Az 1991-ben alakult Kalocsa Népművészetéért Alapítvány 1996. jún. 30-án alapította meg a Pécsiné Ács Sarolta díjat. 2000. nov. 5-én emléktáblát avattak szülőháza falán.
F.m.: Kalocsa népművészete (Kalocsa, 1970); Kalocsa népművészete (Kalocsa, 1973); Népi gyermekjátékok Kalocsa környékén (Kalocsai Múzeumi Dolgozatok II. Kalocsa, 1978). Népi gyermekjátékok Kalocsa környékén (Kalocsai Múzeumi Értekezések 6. Kalocsa, 2002).
Irod.: Romsics Imre: A kalocsai Viski Károly Múzeum (Magyar Múzeumok 1998/1. 21-23.). Romsics Imre: Pécsiné Ács Sarolta (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. 692-693.).

Életrajz - Dr. Bárth János

Dr. Bárth János 1944. december 15-én született a bácskai Jánoshalma határában, az illancsi tanyavilágban. 1963-ban Kalocsán érettségizett. 1968-ban szerzett középiskolai történelemtanár és etnográfus diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ugyanez az egyetem avatta doktorrá 1970-ben.1968-tól 1970-ig múzeológus Kiskunhalason. 1970-től 1990-ig intézménnyé szervezte és igazgatta a kalocsai múzeumot. 1990-től, némi megszakítással, Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumainak igazgatója. Tanít a Szegedi Egyetem Néprajzi Tanszékén.Fontosabb kutatási területei: településnéprajz, vallási néprajz, történeti néprajz, társadalomnéprajz, népesedéstörténet,
agrártörténet, életmódtörténet.
Önálló könyvként megjelent írásai: A kalocsai szállások településnéprajza (1975), Korai kalocsai hímzések (1978), Magyar népi építészet (1982), Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya (1996), Kalocsai kontraktusok (1997), A vígasztaló Napbaöltözött Asszony (2000), Varság, a székely tanyaközség (2001), Gyimesfelsőloki emléklapok… (2003)
A szerkesztésében megjelent többszerzős könyvek: Kecel története és néprajza (1984), Dunatáji találkozás (1992), Dunáninnen - Tiszáninnen (1998), Tükörképek a Sugovicán (1997), Havasalja havasa (1998), Két víz között (1999), Ezer év a Duna-Tisza közén (2001), Kecskemét története 1849-ig (2002), Bács-Bodragotól Bács-Kiskunig (2003), Cumania 14., 15., 16., 17., 18., 19.
(19997-2003)

Free business joomla templates