Ön itt van: Home

Cikkek

A Régészet Napja 2021

A Régészet Napja alkalmából bemutatjuk a dunapataji református templom régészeti kutatásának eredményeit.

A dunapataji református templom régészeti kutatása

A dunapataji református templom az ásatások eddigi eredményei alapján bizonyíthatóan egy XV. századi, Mátyás korban épült gótikus templom, melyet barokk stílusban átépítettek. Eredetileg római katolikus templom volt, de a reformáció elterjedésével a reformátusok vették használatba. Többszöri átépítés után kapta a mai barokk jellegét. A templom kétszer sérült súlyosan, először a török, majd 1707-bem a rácok égették fel Patajt, és rongálták meg a templomot. Eredetileg torony nem volt. 1774-ben épült a hajóhoz a kőtorony Mária Terézia engedélyével.

A pataji református templom jelentősége az 1980-as években lezajlott műemléki vizsgálatok alapján vált köztudottá. Akkoriban az épület néhány gótikus építészeti eleme, csúcsíves ablaka lett kibontva az újkori vakolat alól s vált láthatóvá a nagyközönség számára. A közelmúltban, 2018 körül elkezdődött felújítások során az épület belső berendezését ideiglenesen kipakolták, a vakolat jó része pedig kívül és belül egyaránt el lett távolítva. Ez az állapot lehetőséget adott a gótikus templomépület behatóbb vizsgálatára, illetve építési időszakainak, periódusainak meghatározására.

A feltárást a Viski Károly Múzeum szervezésében Szabóné Lantos Andrea régész vezette, a Kecskeméti Katona József Múzeum részéről Dr. Rosta Szabolcs régész, múzeumigazgató, illetve Pánya István földrajzkutató vett részt. Az építészeti-művészettörténeti vizsgálatokban Dr. Buzás Gergely régész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója segítette a munkálatokat.

2020-ban földradaros felmérés készült az épület belsejének egy részén és az épületen kívül is, melynek eredményeként láthatóvá vált az épület É-i részéhez kapcsolódó - az újkorban elbontott - sekrestye körvonala, valamint az egykori kerítőárok körvonalának részlete.

A feltárás során 7 szelvényt nyitottunk, négyet a szentélyben, kettőt a hajóban és egyet a D-i bejáratnál.

A szentélyben és a hajóban a református átépítés nyomai jól megfigyelhetőek voltak. A cölöphelyek az állványozás nyomai, a téglaalapozások pedig egy korábbi K-i és oldalsó karzat helyeit jelölik ki.

A szentélyben megtaláltuk a főoltár téglalap alakú, mészkőből kirakott alapozását, előtte, pedig a valószínűleg a Paksi család sírboltját. A kripta a 15 században készült el a templom építésével egy időben. Megtaláltuk a kriptához vezető lejárat maradványait, valamint annak bejáratát is, annak mészkőből ívesen kifaragott küszöbét. A kripta kétosztatú volt, tetejét boltozatosan rakott téglából alakították ki. Az idők folyamán valamikor beszakadhatott, ekkor fel is töltötték. Leletanyagában gótikus faragványok, pénzleletek, valamint egy gótikus latin betűkkel feliratozott kőtábla töredéke is előkerült, mely a 15. századra keltezhető.

A templombelsőben még hat sírt bontottunk ki, ezek Ny-K tájolásúak voltak, gazdagabb családok temetkezései lehetnek, a templomon kívül még két gyermekváz került napvilágra.

A szentély É-i oldalán előkerült a szentségházhoz vezető lépcső alapozása, valamint az egykori sekrestye bejáratához tartozó küszöb.

A diadalív indulásának maradványait ugyancsak sikerült megtalálni, szentélyrekesztője nem volt.

A templom hajójának D-i oldalán, közvetlenül a szentélynél egy baldachinos mellékoltár állt, melynek megtaláltuk a kőből kirakott alapozását is.

A templom eredeti bejárata a D-i oldalon volt, melyhez megtaláltuk a kőből faragott küszöböt, valamint ennek megnagyobbított 18. századi változatát. Sikerült a középkori járószintet is azonosítani.

A templomon kívül a bejárattól balra a fal és az egyik külső pillér között egy mészoltó gödröt alakítottak ki, valószínűleg a 18. században.

A felszínre került gótikus faragványok lehetővé teszik a templombelső teljes rekonstrukcióját is.

A feltárás területén előkerült közel 100 pénzérme segítségével pontosan tudjuk keltezni az egyes rétegeket, járószinteket, az átépítések korát.

Az eddigi kutatások eredményei alapján a templomnak nem volt Árpád-kori előzménye, építésének korát a 15. század végére tehetjük.

A dunapataji te...
A dunapataji te...
Gótikus boltíve...
A főoltár alapo...
A főoltár alapo...
A kripta bontás...
Faragott kő a k...
A szentélyben n...
A kripta bontás...
Sírok a kriptáb...
A Paksi család ...
A Paksi család ...
013
Fémkereső haszn...
015
016
Kiss István alk...
A baldachinos m...
Sírok a szentél...
A szentségház é...
A szentségház é...
Az elbontott se...
A középkori bej...
A szenteltvízta...
Állványozás nyo...
Romsics Imre mú...
Sírok bontása a...
Bevilágítás és ...
3D-s fotózás
Sírok a D-i fal...
031
Gurul a nehéz k...
A Viski Károly ...

A Régészet Napja 2021

Free business joomla templates