Azért ez a címválasztás, mert remélem, hogy így többek érdeklődésére számíthatok! Eredeti címe, a Csak hangosan gondolkodom, talán nem elég hangzatos.
Régóta foglalkoztat már a dolog, de a múlt pénteki Schöffer Miklós, az ember a művészet mögött című kiállítás megnyitóján elgondolkodva, szeretném megosztani gondolataimat Önökkel kedves olvasók.
Gyakran halljuk azt a kijelentést, hogy Kalocsán nem történik semmi, ez egy alvó kisváros. Nincs így! A városban számos intézmény dolgozója fáradozik azon, hogy történjen valami.
Tudom, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, így Schöffer sem vonzott tömegeket, ugyanakkor tudjuk, hogy ebben az évben Európa négy országában is nyílt Schöffer munkásságát bemutató kiállítás, igen szép számú látogatóval. Hiába a személyre szóló meghívók sokasága, az újság és plakátfelhívások, „családias” hangulatban nyitott meg a kiállítás. A lényegre! - hallom kedves olvasó, hogy minél előbb a lényeget szeretné hallani. Legyen hát! Miért menjünk kiállítás megnyitóra?
1. Általában péntek délután van, éppen azért, hogy a hétvége szabad maradjon. A délután öt óra, már sokaknak munkaidő után van, így a munkából hazafelé, a kiállító terem felé vehetjük az irányt. Ha korábban vége a munkaidőnek akkor még jobb, mert pont egy óránk van arra, hogy elintézzük a hétvégi bevásárlást és utána lazítsunk egy kicsit.
2. Ha nem kell bevásárolnunk, akkor érkezzünk egy kicsit korábban, hívjuk oda néhány barátunkat, akikkel a héten nem sikerült személyesen találkoznunk, itt kellemes környezetben beszélgethetünk. Mindezt a megnyitó után körbesétálva folytathatjuk.
3. A kiállítás megnyitó ingyenes, tehát belépőjegy nélkül, az elsők között nézhetünk meg valami különlegeset. Lehet, hogy nem a mi ízlésvilágunk amit látunk, de kérdem én, ha nem látták, akkor hogyan döntik el, hogy tetszik-e vagy sem?
4. A konkrét megnyitó általában fél óra, beszédekkel együtt. Ennyit igazán tolerál az ember és közben még új dolgokat is megtudhat.
5. A megnyitókat mindig színesíti egy másik művészeti ág hangszeres vagy ének produkciója, így egy csapásra többféle élményben is lehet részünk. A mostani kiállítás zenei produkciója, már önmagában is felemelő élmény volt.
6. A megnyitók vendégeit néhány finom falattal és itallal is várják a szervezők, fogadjuk el a szíves invitálást! Barátainkkal még mindig folytathatjuk a csevegést és más ismerős arccal is összefuthatunk.
7. Később elmesélhetjük ismerőseinknek, hogy kiállítás megnyitón jártunk, ami igen jól hangzik és bezsebelhetjük az irigykedő pillantásokat.
Összegezve: nagyjából egy óra alatt, kicsit megpihenünk, újat hallunk és látunk, jó társaságban vagyunk, feltöltődünk, hogy azután rohanhassunk tovább.
Ugye, hogy meg lehet csinálni!
A Városi Galéria januárban új kiállítást nyit. Önök is ott lesznek?
Marosi Mária
múzeumpedagógus
Kalocsa, 2019.12.10.