Ön itt van: HomeArchív programok, képekUncategorised

Nyitvatartás, jegyárak

Viski Károly Múzeum Kalocsa

március 15. - október 31. között
Vasárnap és hétfõ kivételével 9-17-ig
november 1. - március 14. között Zárva

Belépők: 800 Ft-felnőtt; 400 Ft-diák, nyugdíjas;
További információ a muzeális intézmény látogatóit megillető kedvezményekről.

2000 Ft-magyar nyelvű tárlatvezetés (előzetes bejelentkezés alapján)
5000 Ft-szakmúzeológus tárlatvezetés (előzetes bejelentkezés alapján)
(magyar, angol, német, nyelvű gépi vezetés ingyenes);
500 Ft-német és angol nyelvű szöveges idegenvezető kölcsönzése
2000Ft-fotójegy; 4000Ft-videójegy;
A zárvatartás ideje alatt kizárólag előre bejelentett csoportokat egyeztetett időpontban fogadunk.

Múzeumpedagógiai foglalkozások

Kalocsai Képtár

Előre bejelentett csoportokat egyeztetett időpontban fogadunk.

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: +36 78 462 351

Belépők: 600 Ft-felnőtt; 300 Ft-diák, nyugdíjas.
Fotójegy: 1000 Ft

Nicolas Schöffer Gyűjtemény

Kedd, csütörtök, szombat: 10–17-ig

Schöffer Gyűjtemény jegyárak

Kombinált jegy

Kérje kombinált jegyünket! Kedvezményes áron két kiállítóhely tekinthető meg. Viski Károly Múzeum Kalocsa Szent István király út 25. www.viskikarolymuzeum.hu Nicolas Schöffer Gyűjtemény Szent István király út 76. www.schoffergyujtemeny.hu Teljes árú (felnőtt) kombinált jegy: 1200 Ft Kedvezményes (diák, 70 év alatti nyugdíjas) kombinált jegy: 600 Ft A kombinált jegy az első érvényesítéstől számított 3 napon belül használható fel.

Életrajz - Gábor Lajos, r.

Gábor Lajos, r. (1886. október 7. Kalocsa-Résztelek - 1947. január 25. Bp.): festőművész, múzeumigazgató. - A Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede növendéke. Portréfestő. - A kalocsai népművészet felfedezője, propagálója, terjesztője. A Kalocsán már elfelejtődött népmű-vészetet a szállási író- és pingálóa-sszonyokkal újjáéleszttette. 1928. június 6-án két képet adományozott a városnak azzal a céllal, hogy megteremtse a néprajzi és régészeti témájú városi múzeum alapjait. Hosszas csatározás után, 1932. június 2-án nyitották meg a múzeumot a városháza folyósóján.
A múzeum első igazgatója lett (1932-1944). Gazdag népművészeti anyagot halmozott fel a kicsiny múzeumban, mely a háború viszontagságai alatt szétszóródott, elpusztult. Kujáni Ferenc, a Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egyesület elnöke a Népművészeti Osztály vezetésével bízta meg (1930-1944). Ennek keretében szervezte a kalocsai Gyöngyösbokrétát, s megszervezte a népművészeti árutermelést. Javaslatára nyitották meg 1936. június 7-én a Népművészeti Házat. Sokat fáradozott a kalocsai idegenforgalom elindításával. A filléres vonatokat fogadó vasútállomást tervei alapján építették át, kalocsai népművészeti motívumokkal díszítették. Festészetében és írásaiban is a kalocsai népművészet és népszokások megőrzéséért fáradozott.

- A magyar fajiság felsőbbrendűsége, a népművészet ősisége propagálásának céljával indította el a Magyar népművészet című népművészeti, néprajzi és szépirodalmi folyóiratát (1939. márc. 1. - 1944. okt. 1.).
Népművészeti és társadalmi témájú írásai renndszeresen jelentek meg a Kalocsai Néplapban (1926-1944) és a Kalocsai Újságban (1936-1944). - A kalocsai városi tanács utcát nevezett el róla (1971). A kalocsai múzeum megnyitásának 65. évfordulóján (1997. jún. 2.) emléktáblát helyezett el a Kalocsai Múzeumbarátok Köre a részteleki szülőháza falán, valamint a Viski Károly Múzeum bejáratánál.
F.m.: Csaba vezér unokái. Világháborús emlékezések (Kalocsa, 1932); Kalocsa és vidéke népművészete (Kalocsa, 1932); Kalocsa-vidéki népművészet és népszokások. 3. bőv. kiad.
(Kalocsa, 1938).
Irod.: Romsics Imre: Kalocsa népművészete (Homokmégy. Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. Homokmégy, 1998. 371-448), Romsics Imre: A kalocsai Viski Károly Múzeum (Magyar Múzeumok 1998/1. 21-23.), Romsics Imre: Gábor Lajos (Magyar múzeumi arcképcsarnok.
Bp., 2002. 295.).

A múzeum története

kiallitas nepek 4A Viski Károly Múzeum jogelődjének a városháza folyosóján 1932-ben létrejött muzeális gyűjteményt tekinthetjük. Hosszú évek vitái után az új polgármester, Antalffy Sándor is pártfogásába vette a kalocsai múzeumügyet. Megalakították a Városi Múzeum Bizottsága nevű civil szerveződést. Három személy lelkesedése és buzgolkodása mozgatta az ügyet, nevezetesen: dr. Kujáni Ferenc kanonok, a Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egyesület elnöke, Antalffy Sándor polgármester és r. Gábor Lajos festőművész, a Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egyesület Népművészeti Osztályának vezetője. A város 1931. október 5-i rendkívüli közgyűlése a múzeum elhelyezésének céljából átengedte a vegyvizsgáló állomás elköltözésével megüresedett helyiségeket a városháza folyosóján. Az 1932. március 20-i városi közgyűlés a Városi Múzeum Bizottsága kérésére ideiglenes jelleggel engedte át a tervezett kiállítás céljára a városháza főbejáratától balra lévő folyosót. Ez a folyosórész maradt véglegesen - a kalocsai múzeum történetének első és második korszakában - a múzeum kiállításainak a helye. A kiállító-helyiség biztosítása után felgyorsultak az események, majd 1932. június 2-án csütörtökön, 16 órakor nyitotta meg dr. Horváth Győző püspök, a Városi Múzeum Bizottsága elnöke Kalocsa első múzeumát. A nagyrészt Gábor Lajos festőművész által gyűjtött múzeumi anyag a II. világháború alatt szétszóródott, elpusztult. Csupán néhány darabot őriz a Viski Károly Múzeum ebből a korszakból, mely tárgyak - ritkaságuknál fogva - féltett kincsei a kalocsai múzeumnak. A Gábor Lajos által gyűjtött majd szétszóródott múzeumi anyag egy részét a múzeum újjászervezése során kaptuk ajándékba és vásároltuk vissza magánszemélyektől.

A városi gyűjtemény újjászervezését 1949. augusztus 9-től Laszczik Ernő nyugalmazott tanítóképző intézeti igazgató végezte el. Az országos szervek többször szorgalmazták a múzeum végleges elhelyezését, de Laszczik Ernő lankadatlan fáradozásai ellenére is minduntalan meghiúsultak a tervek. Először az érseki Jószágkormányzóságot jelölték ki múzeumnak. Laszczik Ernő az átadott ingatlan kulcsaival a kezében készülődött a költözködésre, de a legutolsó pillanatban az orosz hadsereg megszállta és elfoglalta az épületet. A kudarc elkedvetlenítette a kalocsai múzeumügy harcosait. Később a Főszékesegyház és a Zárda közötti kanonoki lakóépületet jelölték ki múzeumnak, de többszöri tárgyalás után ezt is más célra engedték át, így a városi múzeum a városházán maradt. Az államosítás így a régi helyén találta a kalocsai múzeumot.
Az államosított Tóth Mike féle ásványtár a többi gimnáziumi gyűjteménnyel együtt a múzeum tulajdonába került, de helyhiány miatt kiállításukra nem kerülhetett sor. Laszczik Ernő halálával (1955) megrekedt a kalocsai múzeum ügye. Az 1960-as évek elején önálló intézményi jellege is megszűnni látszott, amikor is a gimnáziumi szertárakba költöztették a múzeumi anyagot. Változás 1963 áprilisában következett be, amikor a gyűjtemény a Megyei Tanács kezelésébe került. Ekkor a gimnázium földszintjén 3 helyiséget jelöltek ki múzeum céljára, ahol néprajzi kiállítást rendeztek. A múzeum vezetőjévé Pécsiné Ács Sarolta nyugalmazott tanítónőt nevezték ki, aki a Megyei Múzeumigazgatóság anyagi bázisával gyarapította a kis múzeum tárgyi anyagát.
A Városi és a Megyei Tanács 1970-ben határozta el a kalocsai néprajzi-helytörténeti gyűjtemény önálló tájmúzeummá fejlesztését. Első lépésként Dr. Bárth János múzeológust nevezték ki igazgatóvá. Határozat született arról, hogy a Belvárosi Iskolát 1970. november 1-én múzeumi célokra átadják. Az iskola 1971 májusában költözött el, csak ezután rendezhették meg az első állandó kiállítást. 1977 februárjában a Városi Tanács átadta az épület földszinti helyiségeit és egész telkét, így végleg múzeumi tulajdonná vált az ingatlan. Az 1971. évet követő időszakban a Viski Károly Múzeum egyre terjeszkedett, jelentős mértékben gyarapította gyűjteményeit, s igen gazdag múzeális anyaggal rendelkező tájmúzeummá vált.

1993. április 1-től Romsics Imre, a homokmégyi - a valamikori kalocsai jobbágyok leszármazottja - születésű néprajzkutató múzeológus az intézmény igazgatója. Ebben az időszakban a régészeti-, a néprajzi-, a történeti dokumentációs-, az adattári-, a fotó- és a könyvtári gyűjteményeink jelentős mértékben gyarapodtak. Hosszú fáradozás és küzdelem után 1995-1997 között - három ütemben - felújítottuk a múzeum épületének homlokzatát, tetőhéjazatát és pincéjét. 2003-ban felújítottuk, európai színvonalúra alakítottuk belső tereinket, kiállításainkat. A 2000-2004 közötti átalakításokkal a végsőkig kihasználtuk raktáraink befogadóképességét. Gyűjteményeink kinőtték a rendelkezésünkre álló épületet, ezért 2003-2004-ben egy új épületszárnyat terveztettünk. Keressük a beruházás lehetőségeit.

Életrajzok:

Életrajz - Gábor Lajos, r.
Életrajz - Laszczik Ernő
Életrajz - Pécsiné Ács Sarolta
Életrajz - Dr. Bárth János
Életrajz - Romsics Imre

Életrajz - Laszczik Ernő

Laszczik Ernő (1883. január 4. Előszállás, Fejér vm. - 1958. június 27. Kalocsa): tanár, tanítóképzőintézeti igazgató, múzeumigazgató. - A kalocsai tanítóképzőintézetben végzett 1902-ben. Magyar, történelem, földrajz szakos képesítést nyert Budapesten az Apponyi-kollégiumban (1902-1907). - A Polg. Isk. Tanárképző Főiskola segédtanára, majd 1908-tól a nagyváradi kir. kath. tanítóképző rendes tanára. Az iskola megszüntetése után menekülnie kellett a megalkuvás nélkül való kemény magyarsága miatt. 1927. szeptember 1-én nevezték ki a Kalocsai Római Katolikus Tanítóképzőintézet tanárává. Neveléstan, tanítás, tanítási gyakorlat, előkészítő, pedagógiai gyakorlat, hegedű, zenekar, hospitálás, később mindennapi kérdések és tanítói hivatás tantárgyakat tanított.
A pedagógiai szertár (1927-től) és a zeneszertár (1931-től) őre. A tanítóképzőintézet igazgatóhelyettese (1938 dec. 23-tól), majd igazgatója (1940. máj. 1. - 1948. jún. 16.?). 1949. augusztus 9-én nevezték ki a szétzilálódott kalocsai múzeum igazgatójává. Régi helyén, a városháza kicsiny folyosóján kezdte újjászervezni a gyűjteményt. Mindent elölről kellett kezdenie. Nagyformátumú terveket szőtt, a város összes kultúrkincsét egy múzeumban szerette volna bemutatni. Céljai megvalósításához az államosított egyházi épületek közül igyekezett megszerezni egyet. A kijelölt épületek mindegyikét az orosz hadsereg foglalta le. A kudarcok sorozatában elfásulva, súlyos betegen hagyta el a múzeumot 1956 januárjában. Halálával a múzeum elvesztette önálló intézményi jellegét, gyűjteményét a városháza pincéjében helyezték el, majd a gimnázium szertáraiba szórták szét. - Pedagógiai írásait a tanítóképzőintézet évkönyveiben, közéleti írásait a Kalocsai Néplapban közölte. A Kalocsai Néplap főszerkesztője (1939. máj. 10-től), majd felelős szerkesztője és felelős kiadója (1939. nov. 11. - 1942. jan. 17.). - A Tanítóképzőintézeti Tanárok Orsz. Egyesületének választmányi tagja, a Magyar Gyermektanulmányi Társaság tagja, a kalocsai növendékpapság Szent Ágoston Egyletének tb. tagja, az Orsz. Frontharcos Szöv. kalocsai Főcsoportjának elnöke, a Katolikus Kör világi elnöke, Körzeti Iskolai felügyelő, a kat. középisk. tanárok fegyelmi tanácsának tagja, az Orsz.. Kat. Kántorszöv. kalocsai egyházmegyei szervezetének tiszteletbeli elnöke.
F.m.: Tanítási és nevelési gyakorlatok (Értesítő az 1933-1934. iskolai évben. Kalocsa, 1934. 2-7.); Az Önképzőkör mai feladatai (Értesítő az 1936-37. iskolai évben. Kalocsa, 1937. 3-16.); Katonás nevelést (Évkönyv az 1938-39. iskolai évről. Kalocsa, 1939. 6-12.).
Irod.: Romsics Imre: A kalocsai Viski Károly Múzeum (Magyar Múzeumok 1998/1. 21-23.). Romsics Imre: Laszczik Ernő (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. 544-545.).

Kalocsai Múzeumbarátok Köre

1987. április 8-án alakult meg a Kalocsai Múzeumbarátok Köre azzal a céllal, hogy egyesítse a múzeum támogatóit. 1997. március 10-én 22 taggal alakult újjá a kör. A szervezeti problémák és zavarok után a 2000. február 9-i közgyűlés rendezte -- remélhetőleg véglegesen -- a kör ügyeit. Jelenleg 143 tagja van a Körnek, ezzel Kalocsa legnagyobb civil szervezete.
Alapszabályban meghatározott célja: "A Kör a kalocsai Viski Károly Múzeum barátait, támogatóit egyesíti. Tagjai a múzeum legfontosabb társadalmi bázisát alkotják. Összefogja a helyismereti kutatókat, a múzeumi tudományok művelőit, az e tudományok iránt érdeklődőket és a helyismereti kutatások támogatóit elősegítőit."

Feladatait öt pontban határozta meg:

  1. Kulturális örökség megóvása és kulturális tevékenység.
  2. Műemlékvédelem és természetvédelem.
  3. Tudományos tevékenység, kutatás.
  4. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.
  5. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.

Saját tagságán kívül keretet ad -- alapszabály szerint -- a Kalocsai Népművészeti Egyesület és a Katona István Társaság tagjainak, s egyesíti a Kalocsai Városvédő Egyesület tagságát is.
Szervezője és mecénása a kalocsai könyvkiadásnak. Az önálló kötetek mellett három sorozatot tart fenn: Kalocsai Múzeumi Értekezések, Kalocsai Múzeumi Közlemények, Kalocsai Múzeumi Kiskönyvtár.
Az ismeretterjesztő és tudományos előadások szervezője, ezzel a tudományos közélet színtere.
Egyéb, a könnyed kikapcsolódásra is alkalmat adó rendezvényei a közösséggé kovácsolódás eszközei.
A tradicionális értelemben vett polgári mentalitás újjáalakulásának a színtere.
A tagok a kalocsai társadalom mértékadó személyiségei, ezért a Kör nagy hatással van a köztudatra.

A Kalocsai Múzeumbarátok Köréről bővebben lásd: www.muzeumbaratok.hu

Életrajz - Pécsiné Ács Sarolta

Pécsiné Ács Sarolta (1904. szeptember 8. Köbölkút - 1986. október 31. Baja): tanító, múzeumigazgató. - A hódmezővásárhelyi tanítóképzőben végzett. - Kalocsára kapott tanítói kinevezést 1922-ben. A Szőlők, az Újváros, majd az Eperföld elemi népiskoláiban tanított. Az államosítás után az Ének-Zenei Általános Iskolába helyezték.Az önálló intézményi jellegét vesztett Viski Károly Múzeum újjászervezője, igazgatója (1963-1970), majd munkatársa. Múzeumi munkásságában a fő hangsúlyt a néprajzi, elsősorban a népművészeti gyűjtemény gyarapítására helyezte.A rendkívül gazdag és változatos textílgyűjtemény megteremtője.Megrendezte az első állandó jellegű kiállítást a gimnázium épületében elkülönített három helyiségben.
Számtalan kiállítást rendezett külföldön. Néprajzi kutatásait a két kiadást megért Kalocsa népművészete és a Népi gyermekjátékok Kalocsa környékén című kötetekben jelentette meg. - Néptanító volt. Kalocsára költözése után elkezdte gyűjteni a parasztság kultúrális örökségét. Korán bekapcsolódott a Gyöngyösbokréta mozgalomba, ahol felfigyeltek szervező képességeire és gyűjtéseire. Megalakította a Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egyesület (TINÓ) felnőtt tánccsoportját. 1967-ben alakította meg Tóth Ferenccel a Kalocsai Népi Együttest, melynek első vezetője lett (1967-1978). 1974. okt. 31-én vehette át Bács-Kiskun megye művészeti díját. 1975. ápr. 3-án Kalocsa díszpolgára lett. 1997. aug. 20-án megkapta Kalocsa város művelődési díját (posztumusz). - Az 1991-ben alakult Kalocsa Népművészetéért Alapítvány 1996. jún. 30-án alapította meg a Pécsiné Ács Sarolta díjat. 2000. nov. 5-én emléktáblát avattak szülőháza falán.
F.m.: Kalocsa népművészete (Kalocsa, 1970); Kalocsa népművészete (Kalocsa, 1973); Népi gyermekjátékok Kalocsa környékén (Kalocsai Múzeumi Dolgozatok II. Kalocsa, 1978). Népi gyermekjátékok Kalocsa környékén (Kalocsai Múzeumi Értekezések 6. Kalocsa, 2002).
Irod.: Romsics Imre: A kalocsai Viski Károly Múzeum (Magyar Múzeumok 1998/1. 21-23.). Romsics Imre: Pécsiné Ács Sarolta (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. 692-693.).

Életrajz - Dr. Bárth János

Dr. Bárth János 1944. december 15-én született a bácskai Jánoshalma határában, az illancsi tanyavilágban. 1963-ban Kalocsán érettségizett. 1968-ban szerzett középiskolai történelemtanár és etnográfus diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ugyanez az egyetem avatta doktorrá 1970-ben.1968-tól 1970-ig múzeológus Kiskunhalason. 1970-től 1990-ig intézménnyé szervezte és igazgatta a kalocsai múzeumot. 1990-től, némi megszakítással, Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumainak igazgatója. Tanít a Szegedi Egyetem Néprajzi Tanszékén.Fontosabb kutatási területei: településnéprajz, vallási néprajz, történeti néprajz, társadalomnéprajz, népesedéstörténet,
agrártörténet, életmódtörténet.
Önálló könyvként megjelent írásai: A kalocsai szállások településnéprajza (1975), Korai kalocsai hímzések (1978), Magyar népi építészet (1982), Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya (1996), Kalocsai kontraktusok (1997), A vígasztaló Napbaöltözött Asszony (2000), Varság, a székely tanyaközség (2001), Gyimesfelsőloki emléklapok… (2003)
A szerkesztésében megjelent többszerzős könyvek: Kecel története és néprajza (1984), Dunatáji találkozás (1992), Dunáninnen - Tiszáninnen (1998), Tükörképek a Sugovicán (1997), Havasalja havasa (1998), Két víz között (1999), Ezer év a Duna-Tisza közén (2001), Kecskemét története 1849-ig (2002), Bács-Bodragotól Bács-Kiskunig (2003), Cumania 14., 15., 16., 17., 18., 19.
(19997-2003)

Free business joomla templates